• Kezdőoldal
  • Márka
  • A Föld világnapján grönlandi tudósok megkongatták a vészharangot: a globális felmelegedés tönkreteszi az Északi-sarkot

A Föld világnapján grönlandi tudósok megkongatták a vészharangot: a globális felmelegedés tönkreteszi az Északi-sarkot

2019. 04. 23.
A Föld világnapján grönlandi tudósok megkongatták a vészharangot: a globális felmelegedés tönkreteszi az Északi-sarkot_1
Milánó, 2019. április 22. – A Grönland nyugati partjainál található, jégfödte Disko-szigeten a Koppenhágai Egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Tanszékének professzora, Morten Rasch által vezetett tudósok megkongatták a vészharangot: a következő 100 évben a hőmérséklet lokálisan 5 °C-kal emelkedik, sőt ha a legrosszabb forgatókönyv teljesül, akkor 10 °C-kal. Hogy miért jelent ez gondot? Azért, mert az Északi-sarkvidék az első számú hely, amelyre az éghajlatváltozás hatással van. S miért kell ügyelnünk rá? Azért, mert ezek az adatok nagyon hiteles forrásból származnak: a koppenhágai egyetem kutatóitól, akik pontosan elemzik az éghajlatváltozásnak a helyi ökoszisztémára gyakorolt ​​hatásait.



Az időjárás váltakozása úgynevezett visszacsatoló hatást váltott ki, ami tovább erősíti a hőmérséklet-emelkedésnek a környezetre gyakorolt ​​hatását. Például a hőmérséklet-emelkedés előidézi a tengeri jég eltűnését, s ezáltal elveszítjük az egyik legfőbb erőforrásunkat, amely képes elnyelni a hőt. A tengeri jégmennyiség csökkenése folytán tehát még nagyobb mennyiségű hő jut a légkörbe. Ezt az ördögi kört igen nehéz – mégis létfontosságú – megállítani.

„A csapadékmennyiség 50%-os növekedését, a hó nedvességtartalmának növekedését és a tengeri jég fokozatos eltűnését tapasztaljuk” – magyarázza Morten Rasch professzor, aki a Disko-szigeten folytatott, úttörő jelentőségű kutatást vezeti. – „A sarkvidéken a hőmérséklet határozottabban emelkedik, mint a Föld bármely más pontján. A tengeri jég a naptól származó hő 90 százalékát elnyeli, a többi pedig a jeges környezetben visszatükröződik és eloszlik. Ha a jég mennyisége csökken, az abszorpciós kapacitás 80 százalékra esik vissza, a visszavert hő aránya pedig 20 százalékra nő.”

Az éghajlatváltozás a helyi állatvilág átalakulásában is megmutatkozik. Valamennyien jól tudjuk, hogy a veszélyeztetett fajok száma évről évre nő.

A helyi vizekben élő garnélarák száma például jelentősen lecsökkent, míg a tőkehalállomány jelentősen megnövekedett. Ezek az arányvesztések, változások egyfelől zavaróak, másfelől lehetőséget jelentenek a jeges térségek lakóinak is: „A tengeri jég eltűnése növeli a vízfelszínen meglévő fény mennyiségét” – tette hozzá Morten Rasch professzor. – „Ez viszont megnöveli a plankton mennyiségét, a halak alapvető eledelét. A több hal több élelemforrást jelent a helyi lakosság számára.”



A Rasch professzor és csapata által végzett kutatás szerencsére számíthat az Ariston – az Ariston Thermo Group nemzetközi és vezető márkájának – támogatására. Az Ariston Comfort Challenge a Vállalatcsoport Grönlandban megrendezett első nemzetközi kampánya keretében az Ariston egy innovatív és fenntartható moduláris házat (az Ariston Comfort Zone-t) biztosított a kutatók számára, amelyet az Alteas One NET nagy teljesítményű kazánja fűtött, hogy a kutatók az enyhébb nyári hónapok elmúltával is folytathassák elemzéseiket. Erre mostanáig nem volt lehetőségük, mostantól azonban forradalmi eredményeket hoz majd, hiszen csekély az ismeretünk arról, mi történik a sarkvidéki ökoszisztémával a téli fagyok idején. Az Ariston Comfort Challenge elősegíti élőhelyeink megőrzését és támogatja, hogy magasabb fenntarthatósági szintet érjünk el – ez az érték mindig is az Ariston Thermo Group küldetésének középpontjában állt, amely jelentős erőfeszítésekhez vezetett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

Az Ariston Comfort Zone otthonos melegében dolgozó Rasch professzor és csapata élen járnak a környezetvédelem iránti küzdelem terén, de mi is segíthetünk ebben a harcban, ha a mindennapi életünkön változtatunk: válasszuk a rendkívül hatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló megoldásokat, figyelembe véve a szén-dioxid-lábnyomunkat és az általános hatást, amit a Földre gyakorlunk. Nincs ugyanis „B bolygó”, és minden cselekedetünk számít.
Kiemelt események