Mai világunkban az információ gyakorlatilag korlátlanul a rendelkezésünkre áll. 1 perc alatt szinte bármilyen állítás mellett és ellen is lehet több érvet felsorolni. Ez a fűtéstechnikában sincs másképpen. Vannak akik a hőszivattyúk mellett tették le a voksuk, míg egyesek a gáztüzelést tartják továbbra is favoritnak. Mindkét technológia érdekes kihívásokat rejt magában. Gondoljunk csak a hőszivattyúk esetén a fokozott szigorításokra, amik a különböző hűtőközegeket érintik vagy a gázkazánok esetére, ahol egyre nagyobb hangsúly van fektetve a fosszilis energiahordozók háttérbe szorítására. Mi lenne, ha egyik mellett sem szeretnénk elköteleződni? A hibrid rendszerek erre a kérdésre kínálnak megoldást (akárcsak az autóiparban), úgy a fűtéstechnikában is.

Mai cikkünket egyik szervizpartnerünk munkatársai írták, kik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek cégünk termékeivel kapcsolatban. Kazánjaink és hőszivattyúink telepítése mellett szerviz tevékenységet is folytatnak, így az elkészült rendszerek karbantartását és javítását garancia időn belül-, és azon túl is ellátják.

Először is nézzük meg, hogy milyen típusai lehetnek egy hibrid fűtési rendszernek.

Gázkazán levegő-levegő hőszivattyúval

Ha fogalmazhatunk úgy, ez a legelterjedtebb megoldás, ami ma a magyarországi épületeket illeti. Mivel a nyári felmelegedések gyakorlatilag már nélkülözhetetlenné teszik a gép hűtést (gondoljunk csak 2024 nyarára, amikor több mint két hétig éjszaka is alig csökkent 25°C alá a külső hőmérséklet), a legtöbb otthonba bekerült egy levegő-levegő hőszivattyú közismertebb nevén légkondicionáló vagy split-klíma. Valamennyi új berendezés amellett, hogy hűteni tud, alkalmas bizonyos fokig fűtésre is. Így az átmeneti időszakban, amikor éppen csak indulnia kellene a kazánnak, a klíma kiváló hatékonysággal tud fűteni, rendkívül gyors reakció idővel. Az Ariston kínálatában újonnan megjelent Alys légkondicionálók erre a feladatra tökéletesen alkalmasak.

Gázkazán víz-víz hőszivattyúval

Ez egy rendkívül ritkán alkalmazott megoldás. Hogy miért? A kimondottan magas beruházási költség miatt. Hiszen amellett, hogy a hőszivattyút meg kell vásárolni, még a hőforrás oldalt is ki kell építeni. Szükséges két kút vagy megfelelő mennyiségű szonda/talajkollektor kiépítése. Ha már egy ilyen rendszer telepítésének a költségét vállalják az ügyfelek, a legtöbb esetben eltekintenek a gázkészülék használatától. Persze kivételek mindig vannak, de azok speciális jellege miatt ezzel részletesen nem foglalkozunk.

Gázkazán levegő-víz hőszivattyúval

Ez a telepítési mód, ami a „köztudatban” leginkább elterjedt, mint hibrid fűtési rendszer. Itt a gázkazán és a hőszivattyú egy vízzel feltöltött fűtési rendszerre dolgozik rá, és onnan indul a hőleadók irányába. Így a hidegebb időszakokban a gázkazánunk, az átmeneti időszakokban pedig a hőszivattyú üzemel. Jó választás lehet amennyiben csökkenteni akarjuk a gázfogyasztásunkat, vagy azt a kedvezményes mennyiség alá szeretnénk szorítani. Az Ariston kínálatában szerencsére elég tág a rendszerkör, amik közül gyakorlatilag készre csomagolva választhatnak. Ezek a Ariston Genus One Hibrid rendszerek, ahol egy széles modulációs Genus One+ gázkészülék van egy levegő-vizes Ariston Nimbus hőszivattyúval összekapcsolva.

De nézzük mik a kiválasztás fontosabb lépései!

Méretezés

Mint minden fűtési berendezésnél az első, hogy mekkora is kell belőle? A fűtéstechnikában forog, hogy minél nagyobbat, akkor lesz tartalék. Mivel az előszerelt hibrid blokkok úgy vannak kitalálva, hogy a melegvízet a gázkazán csinálja, így már alapból egy nagy feladattól tehermentesül a hőszivattyúnk. Ha belegondolunk, a 0°C fokos levegőből nem túl egyszerű dolog 10 liter/perces vízmennyiséget csinálni, nem véletlen, hogy 24 kW-os a gázkazán. Ez a teljesítmény lehet azt mondani, hogy a legtöbb helyre elegendő. De akkor melyik hőszivattyúval kellene választani? Hiszen van 3 és 15 kW-os is…

A válasz az épület igényeiben rejlik. Mélyebb téma érintés nélkül egy dolgot erősen megfontolandó, hogy milyen előremenő fűtési hőmérséklet igénye van az épületnek. Radiátoros rendszer, vagy padlófűtés? Milyen előremenő hőmérséklet kell? 60°C-70°C vagy akár 80°C? Minél nagyobb ez a szám, annál többet fog a gázkészülék menni, és nem érjük el vele a célunk. Ökölszabályként javasoljuk, hogyha ez 60°C felett van, akkor érdemes először az épületet szigetelni, radiátor felületeket megnövelni. Ha ezt az igény 55°C környékére le tudtuk csökkenteni, akkor azzal már el lehet kezdeni dolgozni. Példa okán vegyünk egy közel 10 kW-os épületet, aminek radiátoros rendszere van, és az ügyfél. Ennek az épületnek ~2500 m3/éves gázfogyasztása. Elöljáróban egy dolgot mindenképpen jegyezzen meg: A fűtési idény 80%-ban a teljesítmény 60%-a vagy kevesebb elegendő!

Ha megvesszük a 15 kW-os hőszivattyúval szerelt csomagot, ezt a fogyasztást körülbelül 50 m3/év szintre lehet csökkenteni. Mi történik, ha ebből a 8 kW-os hőszivattyúval szerelt változatot vesszük? Ez az érték körülbelül 300 m3/év gázfogyasztásra adódna. Mi lenne, ha csak az 5 kW-os hőszivattyút választanánk? Durván 600 m3/év. Tehát betettük a legkisebb hőszivattyút a rendszerbe, és a gázfogyasztás közel ¾-ét villamos energiával, ki tudtuk váltani. Az, hogy az 500 m3/év gázfogyasztás további megspórolásáért érdemes-e beruházni a 15 kW-os gépre egy hibrid rendszer esetén, már hamar ki lehet számolni.

Villamos hálózat

Másik sarkalatos pont szokott lenni, hogy milyen villamos energia hálózat áll a rendelkezésünkre. Látható a fenti példából, nagyon nem mindegy, hogy egy 5 kW-os egyfázisú gép teljesítményét kell villamos oldalt ellátni, vagy egy 3 fázisú 15 kW-os hőszivattyú igényét. Míg az elsőhöz elég 1X16A, addig a másodikhoz 3x13A szükséges. Kérdés, hogy ezek rendelkezésre állnak-e. Ha igen, akkor a következő, hogy milyen tarifával kívánjuk ellátni a hőszivattyúnkat. Normál nappali tarifára csak akkor javasoljuk kötni, ha az ügyfél abban a szerencsés helyzetben van, hogy van szaldós napelemes rendszere, és még hosszú évekig tudja üzemeltetni. Ellenkező esetben kedvezményes tarifa, „úgynevezett” H-Tarifa vásárlása mindenképpen javasolt. Ennek telepítési költségével is számolni kell. Visszakanyarodva a bekezdés elejére, más lesz, ha 16A-t, és más, ha 3x13A áramerősségű hálózatfejlesztést kell igényelni, szabvány szekrénybe telepíteni.

Kültéri egység elhelyezése

Megemlítenénk a kültéri egységek elhelyezését. Ezt igyekezzünk olyan helyre tenni, ahol a saját- és szomszédunk nyugalmát nem zavarja. Sokan elfelejtik, de Magyarországon van jogszabályi előírás, ami a különböző lakó-pihenő övezetek maximális zajterhelését írja le, amit be kell tartani! Az Ariston Nimbus hőszivattyúk a csendesebb gépek kategóriájába tartoznak, de hiába vásároljuk meg a csendes gépet, ha utána olyan helyre telepítjük, ahol minden oldalról visszaveri egy tereptárgy a keletkezett zajt. Ilyenkor a katalógus értékekhez képest akár +6-9 dB(A) hangteljesítmény értékeket is mérhetünk.

Igyekezzünk olyan helyet választani, ami:

• Viszonylag nyitott
• Nincsenek 2-3 méter távolságban tereptárgyak
• Épület hőközpontja a közelben van

Fontos kérdés még a telepítésnél, hogy a keletkezett kondenzátumot hova tudjuk elvezetni. Mikor télen, ködös 2-3°C-os időben is szeretnénk fűteni, akkor a pára a levegőből ráfagy az elpárologtatóra. Ezt a jeget a hőszivattyú igyekszik eltávolítani. Az ekkor keletkezett vizet csatornába, vagy erre kialakított szikkasztóba el kell vezetni.

Megfelelő szabályozás

Utolsó pontként említenénk meg a megfelelő szabályozás kialakítását. Ez az a pont, ahol nem érdemes spórolni, mivel a legvégén ez lesz a lelke a rendszernek. Szerencsére az Ariston a Sensys HD rendszerszabályozójával egy elég komplex fűtéstechnikai rendszert tud kezelni, több fűtési, vagy akár hűtési körrel. Hiszen a hibrid rendszer hőszivattyúja hűteni is tud igény esetén. De ez egy másik kérdéskör, amit a jelenlegi cikkünk nem érint.

Hibrid rendszer előnyök-hátrányok

Mint mindennek az életben vannak előnyei és hátrányai.

Előnyök:

• Rugalmas rendszer: Az energiaárak változásától jobban védett, ha több energiaforrás van a rendszerben.
• Környezettudatosság: Mivel a villamos energiatermelés tolódik a megújuló energiaforrások felé, így folyamatosan, egyre tisztább energiát tud a hőszivattyú felhasználni
• Értéknövelő beruházás

Hátrányok:

• Magasabb karbantartási költség: Mégiscsak két hőtermelőt kell karbantartani az egy helyett.
• Meglévő szabályozás: Ha már van egy rendszerszabályozás, amit meg szeretne tartani, a rendszereket komoly körültekintéssel kell illeszteni.
• Magasabb beruházási költség

Összefoglalás

Világunk változik, és mint felelős gyártó, az Ariston is igyekszik a környezet védelemét együtt kezelni a megváltozott fogyasztói igényekkel. Hibrid rendszerek esetén ne a méretre és a tartalékra igyekezzünk fókuszálni, hanem a minél jobb kihasználásra és a két rendszer együttes üzemére. Inkább legyen a kisebb csomag, ami jó hatékonysággal üzemel, mint a feleslegesen beépített, túlzó berendezések.

Ha további kérdése merülne fel a hibrid rendszerek témakörében, akkor forduljon nyugodtan vevőszolgálatunkhoz, vagy keresse fel partnerünket!