Hőszivattyú: milyen külső hőmérsékletig megfelelő? | Ariston

Milyen külső hőmérsékletig alkalmazható a hőszivattyú?

 

A hőszivattyú egy olyan nagy hatékonyságú berendezés, amely fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállításra is egyaránt alkalmas. Mielőtt azonban ezt a technológiát választaná, érdemes megvizsgálni, hogy milyen külső hőmérsékletig gazdaságos a hőszivattyú működtetése.

 

A hőszivattyú magas energiahatékonysága ugyanis részben a külső környezeti feltételektől függ. Ezért bizonyos hőmérsékleti értékek alatt jobb lehet kondenzációs gázkazánt vagy hibrid rendszert (hőszivattyú és kondenzációs kazán integrálásával) választani.

 

Az Ön területének téli éghajlata alapján megvizsgáljuk, hogy mikor alkalmazható a hőszivattyú.

 

Az ideális külső hőmérséklet a hőszivattyú számára

 

A hőszivattyú egy olyan elektromos energiával működő készülék, amely valamilyen féle környezeti forrás hőjét hasznosítja (levegő, víz vagy talaj), és azt a belső térbe továbbítja. A rendszer egy hűtőközeg segítségével működik, amely egy zárt körfolyamatban áramlik, és a következő fázisokon megy keresztül: elpárolgás, kompresszió, kondenzáció és expanzió.

 

E szakaszok során a hűtőközeg a környezettől hőt vesz fel, és egy speciális hőcserélő segítségével továbbítja azt a belső térbe. Ez egy nagy hatékonyságú technológia, amely akár 30-40%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást a hagyományos rendszerekhez képest.

 

Ahhoz azonban, hogy a hőszivattyú megfelelően működjön, optimális külső hőmérsékletnek kell lennie. A piacon kapható modellek többségének a megadott névleges teljesítménye 7 °C-os külső hőmérséklet mellett érvényes; ez alatti külső hőmérsékletek (általában mínuszok esetében) esetén elképzelhető, hogy nem fogja tudni ugyanazon teljesítményt tisztán hőszivattyús üzemmódban biztosítani, így kiegészítő fűtési megoldás is szükséges lehet, ami lehet a beépített elektromos fűtőpatron vagy más hőtermelő, például kondenzációs gázkazán.

 

5-7°C feletti külső hőmérséklet esetén a hőszivattyúk jellemzően nagyobb hasznos teljesítményt képesek leadni, illetve hatékonyabban tudnak működni, alacsonyabb energiafelhasználással. Az energiahatékonyságot a COP (Coefficient of Performance) segítségével mérik: ha például egy hőszivattyú 5 kW hőteljesítményt szolgáltat, és működéséhez 1 kW elektromos teljesítményre van szüksége, akkor ez azt jelenti, hogy a hőszivattyú COP-értéke 5.

 

Általánosságban elmondható, hogy minél jobban emelkedik a külső hőmérséklet, annál nagyobb a hőszivattyú hatékonysága, mivel több hőt tud elvonni a környezettől, ezáltal kevesebb villamosenergiát kell felhasználnia. Alacsonyabb külső hőmérséklet esetén a hatásfok csökkenni kezd, így több villamos energiát fogyaszt, és a rendszer hatékonysága csökken az egy kWh felhasznált villamos energiára jutó szolgáltatott hőmennyiség tekintetében.

   

Mikor nem érdemes hőszivattyút telepíteni?

 

A hőszivattyú számtalan előnyt kínál, például: lehetővé teszi a fotovoltaikus rendszer által termelt tiszta villamos energia felhasználását; fenntartható hőkomfortot biztosít; és segít csökkenteni a gázfogyasztást. Ugyanakkor e technológia alkalmassága bizonyos tényezőktől függ, amelyeket gondosan mérlegelni kell.

 

Az egyik ilyen tényező az Ön területének téli éghajlata. A hőszivattyú működéséhez -20°C feletti külső hőmérséklet szükséges. Azonban már akkor is csökkenhet a hőszivattyú hatékonysága, ha a külső hőmérséklet 0°C alá esik.

 

Ha például egy hőszivattyú +7°C-os külső hőmérséklet és 35°C-os előremenő vízhőmérséklet esetén 5-ös COP értéket kínál, akkor ez az érték -7°C-os külső hőmérséklet esetén 3-as COP értékre csökkenhet. Ez körülbelül 40%-os hatásfokcsökkenést jelent, ami meglehetősen magas, és a hatékonyság tovább csökken, ahogy a külső hőmérséklet meghaladja ezt a küszöbértéket.

 

Általánosságban elmondható, hogy a hőszivattyú nem feltétlenül a legalkalmasabb megoldás a nagyon zord téli éghajlattal rendelkező területeken, ahol a hőmérséklet a fűtési szezon jelentős részében nulla fok alatti, és hosszú ideig negatív értékek között marad. Ilyen körülmények között jobb, ha kondenzációs gázkazánt vagy hőszivattyúból és kondenzációs kazánból álló hibrid rendszert választ, hogy mindig a leghatékonyabb technológiát használja.

 

Mikor alkalmas a levegő-víz hőszivattyú?

 

Az egyik legelterjedtebb technológia a levegő-víz hőszivattyú, egy olyan rendszer, amely a környezeti levegő hőjét használja fel, és hűtőközeg segítségével juttatja be a belső térbe. A levegő-víz hőszivattyú használható fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállítására.

 

Ezek a készülékek elsősorban jó hőszigeteléssel rendelkező épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz igényeinek ellátására ideálisak, és még jobb, ha fotovoltaikus rendszerekkel együtt telepítik őket. Mivel a levegő-víz hőszivattyú alacsony előremenő vízhőmérséklettel hatékonyabban működik, még kedvezőbb, ha padlófűtési rendszert használnak hőleadóként, mivel alacsonyabb, 35 °C körüli hőmérsékleten tud működni a fűtési rendszer.

 

A hőszivattyús rendszer akkor a legelőnyösebb, ha a külső hőmérséklet télen nem túl hideg, és ritkán esik nulla fok alá. Ha ez nem így van, érdemes felmérni a hatékonyabb megoldásokat, például egy kondenzációs gázkazánt vagy egy hibrid rendszert, amelyben a kondenzációs gázkazán kisegíti a hőszivattyút, amikor a hőmérséklet nulla fok alá esik.

 

Természetesen mindig fontos a különböző hőszivattyúmodellek műszaki követelményeinek értékelése, és a gyártó által megadott COP adatok elemzése a különböző hőmérsékleti értékekre vonatkozóan. Szükséges továbbá a telepítési hely időjárásának alapos tanulmányozása és az ingatlan energetikai felmérése, hogy minden tényezőt alaposan mérlegelni lehessen, és megállapíthassuk, hogy valóban a hőszivattyú a legmegfelelőbb megoldás-e az Ön otthona számára.